Nagyon gyakori elváltozás a szemölcs, minden ötödik gyereknek előfordul, például a kezén vagy lábán, de a felnőtteket sem „kíméli”. Többnyire ártalmatlan, ugyanakkor fontos, hogy kezeljük, mert könnyen továbbterjedhet!

A szemölcsök a bőr- és nyálkahártya jóindulatú burjánzásai, kinövései, melyeket különböző vírusok okoznak. A fertőzést elősegíti a bőr hámhiánya, szárazság, repedezettség. Különösen fogékonyak a fertőzésre a gyengébb immunrendszerű kisgyerekek, az AIDS-es vagy kemoterápiás kezelés alatt álló daganatos betegek.

A szemölcsnek különböző típusai vannak, mindegyiket más-más vírus okozza. A leggyakoribb a közönséges szemölcs, amely bárhol előfordulhat, de többnyire a kéz- és lábujjakon, talpon, valamint kézhátakon jelenik meg.

Bárkinél kialakulhat közönséges szemölcs, akár pénzzel vagy kézfogással, közös papucshasználattal is továbbadható a fertőzés. Fájdalmas akkor lehet, ha begyullad, vagy ha a körömlemez alatt helyezkedik el, esetleg a talpon befelé mélyülő bőrkeményedés nyomhatja az idegsejteket

A genitális szemölcs nemi úton terjedő betegség, amely mindenképpen kezelést igényel.

A szemölcsöket fagyasztással, kimetszéssel, égetéssel távolítják el, kevésbé radikális megoldás a külső hámlasztás, vírusölő ecsetelés. A tengerparti sós víz és homok is jót tesz a szemölcsök ellen, a népi gyógyászat pedig a vérehulló fecskefüvet ajánlja.

Ahogy a nyári hónapok közelednek, úgy erősödnek a nap sugarai. Az egyre jobb idő a szabadba csalogat, ahol akár észrevétlenül leéghetünk, pedig fontos, hogy ezt elkerüljük: a napégés hajlamosíthat a bőrrákra.

A melanóma (a bőrrák egyik típusa) a bőr leginkább rosszindulatú, leggyakrabban halálhoz vezető daganata, mely a fes­­téktermelő sejtekből alakul ki. Sajnos évről évre egyre nő, tízévente pedig megduplázódik a diagnosztizált esetek száma. Számos tényező provokálhatja a létrejöttét, ilyen például a napfény, az életünk során elszenvedett napégések száma.

A leégést tekintve a fehér bő­­rű, kék szemű, természetes vö­­rös vagy szőke hajú lakosság különösen veszélyeztetett, de a megfelelő, bőrtípus szerinti fényvédelem mindannyiunk szá­­mára elengedhetetlen. A szak­­­­ember nem javasolja, hogy nyáron délelőtt 11 és délután 4 óra között a tűző napon tartózkodjunk, illetve azt sem, hogy 3 éven aluli gyermekeket napoztassunk.

Fontos kiemelni, hogy a szo­­­­­lárium a bőrre ugyanúgy veszélyes lehet, mint az égitest, tehát nem tekinthetjük a „napozás” biztonságos formájának. – A bőr ráncosodásáért felelős UVA-n kívül UVB-sugarakat is kibocsátanak ezek a készülékek, utóbbi sugarak pedig daganatot okozhatnak.

A meleg évszakokban sokak életét keseríti meg a körömgomba. A fertőző betegségtől nehéz megszabadulni, ezért az érintettek a forróságban is kénytelenek a lábukat zárt cipőbe rejteni. A körömgombásodás a körömlemezek különböző gombafajok által okozott fertőző megbetegedése.

Népbetegség, ami a lakosság kb. húsz százalékát érinti. Elszíneződött, deformált, felrostozódott körömlemezt láthatunk klinikailag. A gombásodás jelen lehet a körömlemez szabad részén, a körömlemez ujj felőli területén, de érintheti az egész körömlemezt is. Sokszor a lábujjközi gombásodás terjed át a körömlemezre, de ez fordítva is igaz: a gombás köröm veszélyforrás a környező bőr számára.

Ha már kialakult a betegség, minél előbb el kell kezdeni a gyógyítást. Ha a gombásodás nem terjed ki az egész körömlemezre, külsőleg is kezelhető. Alkalmasak erre a gombaölő ecsetelők, körömlakkok. Viszont ha a gombásodás a körömredő alatti részt is elérte, már csak gyógyszer segíthet. Az ún. antimikotikumokat három hónaptól egy évig javasolt szedni, és úgy fejtik ki a kívánt hatást, hogy beépülnek a körömlemezbe.

A legfontosabb azonban a megelőzés. A betegség kialakulására hajlamosít a nedves, meleg környezet, a közös fürdőhasználat, a zárt cipő viselése, nejlonzoknik használata. Éppen ezért, ha szeretnénk elkerülni a körömgombásodás kialakulását, viseljünk jól szellőző, nyitott lábbelit, 100 százalék pamutból készült zoknit. Strandokon, uszodákban vegyünk fel fürdőpapucsot, naponta egyszer mossunk lábat, és külön gonddal töröljük szárazra a lábujjak közét. Lábujjközi viszketés esetén gombaellenes hintőpor vagy ecsetelő használatával, gézcsíkkal történő izolálással meggátolhatjuk a gomba további szaporodását.

Fontos, hogy miután meggyógyultunk a betegségből, fertőtlenítsük a zárt cipőinket- formalinos kendővel, neomagnolos folyadékkal vagy hypós vízzel.

A téli időszakban még az egyébként normál bőr is érzékenyebb, szárazabb lehet. A nagy hideg, a szél és a fűtés miatti száraz levegő ugyanis igénybe veszi a bőrünket. Ahogy az évszakok változnak, úgy módosulnak a bőrápolási feladatok is.

A hidegben csökken a bőr integritását, hidratáltságát biztosító faggyútermelés, vékonyabb vagy hiányos lipidfilm borítja a hámfelszínt. Ilyenkor száraz, hámló, könnyen irritálódó, viszkető lesz a bőr, könnyen kialakulhat a felszínén ekcéma. Különösen csecsemők, gyermekek és idősek számára okoz megpróbáltatást a téli időszak. Ezért a bőrápoláskor az a cél, hogy bőrünk felszínén a védőfunkciót betöltő lipidréteget biztosítsuk.

Azt javasoljuk, hogy ilyenkor inkább zuhanyozzunk fürdés helyett. Ez rövid ideig tartson, langyos vizet és kevés szappant vagy tusfürdőt használjunk. Ha mégis fürdőkádban áztatjuk a bőrünket, akkor érdemes fürdőolajokat alkalmazni. A bőr radírozását, a hámréteg ledörzsölését télen javasoljuk. Célszerű közvetlenül zuhanyozás után a még enyhén nedves bőrfelszínt ápolókrémmel alaposan hidratálni. Érzékeny bőrűek mindenképpen illatanyag-és lanolinmentes terméket válasszanak!

Külön figyeljünk oda az ajak és a kéz akár naponta többszöri kenésére. Ebben az évszakban nappalra viszonylag kisebb víztartalmú, zsírosabb krémet használjunk! Főleg a téli sportoláshoz, huzamosabb szabad levegőn tartózkodáshoz szükséges, hogy a nappali krém vékony réteget képezzen a bőrön.

A háziasszonyok, ha gyakran mosogatnak és érzékeny a bőrük, akkor húzzanak cérna – és gumikesztyűt. A már sérült bőr közvetlenül ne érintkezzen a latexszel!

Hidegben a bőr erei összehúzódnak, kevesebb vér kerül a perifériára, a kezekbe, lábujjakba, fülkagylóba, orrba. A szűk kesztyű vagy cipő tovább rontja a helyi vérkeringést, így könnyen kialakulhat fagyási sérülés. Az átnedvesedett kesztyű vagy lábbeli ugyancsak veszélyes lehet.

Őrizni kell bőrünket a hirtelen hőmérsékletváltozástól is, különösen azoknak, akiknek könnyen kipirul az arcuk, orruk, ezeken a területeken ugyanis egyre több hajszálértágulat keletkezhet. A téli hidegből ne menjünk egyenesen a meleg kályhához!

Mindannyiunk bőrén több, kevesebb olyan maradandó jellegű elváltozás található, amelynek színe vagy felszíne a környezetétől eltér. Ezeket anyajegyeknek nevezzük. Jelen lehetnek már a születéskor, de kialakulhatnak az élet folyamán később is. Formájukat, jellegüket nem változtatják, némely esetben azonban növekedésnek indulhatnak.

Gyakoriságuk és jelentőségük szempontjából külön figyelmet érdemelnek a festékes anyajegyek. Ezek színe a bőrszíntől a barnásfeketéig terjedhet, gombostűfejnyi vagy akár tenyérnyi kiterjedésűek is lehetnek. Egy részük a bőr nívójában helyezkedik el, de félgömbszerűen, vagy karfiolszerűen elődomborodó is lehet. Rosszindulatú daganat, melanoma alakulhat ki belőlük. Erre felhívhatja a figyelmet az anyajegy növekedése, sötétebbé vagy pirosabbá válása, ha a korábban szabályos formája szabálytalanná válik, kiemelkedőbb lesz, vagy viszketni kezd. Ha egy növedék vérzik, vagy megsérül, fontos a fokozott odafigyelés.

Minden olyan anyajegyet meg kell vizsgáltatnunk, amely dörzsölésnek kitett helyen helyezkedik el, esetleg újonnan keletkezik a bőrön. A melanoma kialakulásának valószínűségét nagyságrendekkel növeli a túlzásba vitt napozás, gyermekkorban elszenvedett többszörös, hólyagos napégések és a felelőtlen szoláriumhasználat, de rizikófaktornak számít a családban előzetesen előfordult melanoma is.

Az anyajegyeket különösen ha sok van belőlük, vagy nagyméretűek rendszeresen, legalább évente ellenőriztetni kell. Erre legalkalmasabb évszak a napozási időszak utáni késő ősz, vagy a napozási időszak előtti tavasz. A bőrgyógyászati szakvizsgálat alkalmával tízszeres nagyítást biztosító dermatoszkóp segítségével figyeljük a növedékek szabad szemmel nem láthatófelszíni finom képleteit is, s ezáltal a jóindulatú és az atipusos anyajegyek esetleg rosszindulatú tumorok nagy biztonsággal fájdalom és vérzésmentesen elkülöníthetővé válnak.

Valamennyi bőrrák kezelésében alapvető a korai felismerés és a daganat minél korábbi stádiumban történő, a szakma szabályainak megfelelő eltávolítása. Ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen, évente jelentkezzünk bőrgyógyászati szűrővizsgálatra, mert az időben felfedezett és eltávolított melanoma, vagy az az atipusos anyajegy, amelynek rosszindulatú elfajulása gyakoribb csak így diagnosztizálható, ezzel pedig akár életet is menthetünk.

A tavasztól őszig tartó időszakban gyakran okoznak kellemetlenségeket a rovarok. Komoly problémát válthat ki a méh és darázscsípés érzékenység, de a bőrgyógyászok gyakran találkoznak poloska, vagy bolhacsípéssel is.

Az, hogy egy rovar csípésének a hatására milyen bőrelváltozás keletkezik, elsősorban attól függ, hogy találkozott-e már ilyen hatással a szervezet, kialakult-e vele szemben allergia. A tünetek nagyon változatosak lehetnek, akár a kis foltoktól a nagy hólyagokig – a legtöbb esetben viszont látszik a szúrás nyoma.

A lábszáron jelenik meg általában a bolhacsípés, ami nagyon viszket. A leggyakrabban a kutyákról, macskákról kerülnek az emberekre ezek a rovarok, fontos, hogy ilyenkor a környezetet is bolhátlanítsuk, az állatot is kezeljük, mindenképp használjunk riasztó nyakörvet. A poloska is hasonló vérszívó, amely a fal, vagy ágy réseiben telepszik meg és éjjel szív vért. Látványos, tenyérnyi nagyságú viszkető elváltozásokat okoz, ha valaki érzékeny rá, akkor hólyagok is kialakulhatnak. Kiirtásához vegyszeres rovartalanítás szükséges.

Viszonylag gyakran fordulnak a szakemberekhez méh, vagy darázscsípéssel. Ezek a rovarok olyankor támadnak, hogyha veszélyeztetve érzik magukat, vagy fészküket. Csípésük akkor veszélyes, ha valaki allergiás rá, ilyenkor test szerte csalánkiütések jelennek meg. Ha lágy kötőszövetbe szúrnak (például száj, nyelv), akkor gégeödéma alakulhat ki, ami fulladáshoz vezethet, ezért azonnal orvoshoz kell fordulni (ahogy az allergiásoknak is)!

A tetvességnek három fajtája van. A fejtetvesség a leggyakoribb, ez általában gyerekközösségekben terjed el és szociális háttértől függetlenül bárki elkaphatja. Akár közös fésűvel, sapkával terjedhet, akár összebújás közben is át tudnak ugrani a rovarok. Tipikus tünete a fejtetvességnek a viszkető fejbőr és a hajszálakról nehezen eltávolítható serke. A csípésnyomokat általában a nyakon, a fül mögött lehet felfedezni. A lapostetvesség (szeméremdomb viszketése), illetve a ruhatetvesség csak elenyészve fordul elő.

Fontos, hogy a csípéseket ne vakarjuk el, hiszen így ezek elfertőződhetnek, az ecetes víz általában kellemesen hűsíti a felületüket. Ha bármilyen allergiás reakció alakul ki, akkor azonnal forduljunk orvoshoz!